A szelektív mérce: Havanna kontra Kréta

Ha a havannai nyilatkozat elárulja az ortodoxiát, miért kapott kevesebb figyelmet, mint a krétai zsinat?

Itt a kettős mérce kerül bemutatásra.

Az előző fejezetben, Fejezet 2: 2. fejezet: A havannai nyilatkozat, a nyilatkozatot bemutattuk és részletesen megvizsgáltuk.

Ez a fejezet más céllal tér vissza szövegéhez: közvetlen összehasonlítás a krétai zsinattal, bizonyítva, hogy minden vitatott ponton Havanna tovább megy.

De felmerülhet a kérdés: mi a krétai zsinat, és miért fontos ez az összehasonlítás?

A Krétai Szent és Nagy Zsinat (2016 júniusa) egy pánortodox zsinat volt a nem ortodoxokkal való kapcsolatokról, amelyet a havannai nyilatkozat megkötése utáni hónapokban hívtak össze.

Az ortodox tradicionalisták felháborodtak Kréta miatt. Antióchia megtagadta a részvételt. Az Orosz Egyház kijelentette, hogy „nem tekinthető pánortodoxnak.” Bulgária „sem nagynak, sem szentnek, sem pánortodoxnak” minősítette. A Szent Hegy kritikákat fogalmazott meg. Több mint hatvan áthoszi atya írt alá egy levelet, amelyben „hamis zsinatnak” nevezték.

Ugyanezek a tradicionalisták azonban nagyrészt hallgattak Havannáról.

Miért fontos ez? Mert Havanna teológiailag rosszabb, mint Kréta. Minden vitatott ponton Havanna tovább megy. Ha az egyik rosszabb, de alig váltott ki reakciót, mit jelent ez?

Korábbi fejezetekben szentjeink szerinti mércéket állapítottuk meg. Ha ezek a mércék elítélik Krétát, akkor Havannát még inkább elítélik, mégis a válasz fordított volt: mindenki elítélte Krétát, de hallgatott Havannáról.

A következő szakaszok a krétai zsinat vonatkozó problémáit magyarázzák el az érdeklődők számára.

A következő szakaszok azt vizsgálják, miért rosszabb a havannai nyilatkozat a krétai zsinatnál, ami segít meglátnunk, hogy a havannai nyilatkozat (és ezáltal Kirill pátriárka cselekedetei) hasonló választ érdemel a hívektől.

Az ebben a fejezetben hivatkozott forrásdokumentumok:

• Relations of the Orthodox Church with the Rest of the Christian World (krétai zsinat)
• The Mission of the Orthodox Church in Today’s World (krétai zsinat)
• Joint Declaration of Pope Francis and Patriarch Kirill (Havanna, 2016. február 12.)

1. Az „Egyházak” terminológia

Kréta (Relations 6. §)

Kréta óvatos nyelvezetet használ, csupán más testületek „történelmi elnevezését” fogadva el, amelyek egyházaknak nevezik magukat.

…elfogadja más nem ortodox keresztény egyházak és felekezetek történelmi elnevezését.

Kréta elismeri, hogy mások egyháznak nevezik magukat, anélkül hogy megerősítené, hogy azok lennének.

Moszkva (2000)

Tizenhat évvel Havanna és Kréta előtt a Moszkvai Patriarchátus már megválaszolta ezt a kérdést. Az „Orosz Ortodox Egyház viszonyulásának alapelvei a nem ortodoxokhoz” dokumentum, amelyet a 2000-es Jubileumi Püspöki Zsinaton fogadtak el Kirill metropolita DECR-elnöksége alatt, Rómát Egyháznak nevezte:^[1]

A Római Katolikus Egyházzal folytatott párbeszéd arra az alapvető tényre épült és kell hogy épüljön a jövőben is, hogy olyan Egyház, amelyben megőrződött a felszentelések apostoli utódlása.

— „Az Orosz Ortodox Egyház viszonyulásának alapelvei a nem ortodoxokhoz”, Függelék, Jubileumi Püspöki Zsinat, 2000. augusztus, https://mospat.ru/ru/news/85385/^[2]

Nem „közösség” vagy „felekezet.” Egyház, megőrzött apostoli utódlással. Ez volt a Moszkvai Patriarchátus hivatalos álláspontja, még mielőtt Kréta óvatos „történelmi elnevezés” nyelvezete létezett volna. Amikor Havanna a pápát „testvéri püspöknek” nevezte, azt valósította meg, amit Moszkva már formalizált.

Havanna (24. §)

Havanna nem tanúsít ilyen óvatosságot. Az „Egyház” kifejezést mindkét fél számára működő fogalomként használja:

Következésképpen nem fogadható el, hogy tisztességtelen eszközöket alkalmazzanak, amelyek arra ösztönzik a híveket, hogy egyik Egyházból a másikba lépjenek, megfosztva őket vallásszabadságuktól és hagyományaiktól.

— Ferenc pápa és Kirill pátriárka közös nyilatkozata (Havanna, 2016. február 12.), 24. bekezdés

„Egyik Egyházból a másikba.” Róma Egyház. Az ortodoxia Egyház. A nyilatkozat ezt adottnak tekinti, nem érveket igénylő pontnak. Az aláírás után Ferenc pápa kijelentette: „Testvérekként beszélünk, ugyanaz a Keresztségünk, püspökök vagyunk.”^[3] Kirill pátriárka mellette állt, korrekciót nem téve.

2. Közös küldetés

Kréta (Mission §I.1)

Kréta tanításbeli célt fogalmaz meg: a Megtestesülés célját.

A Szó Isten megtestesülésének célja az emberi lény megistenülése.

Havanna (24. §)

Havanna közös programot fogalmaz meg: mit fognak katolikusok és ortodoxok együtt tenni.

Az ortodoxokat és a katolikusokat nemcsak az Egyház első évezredének közös hagyománya kapcsolja össze, hanem az a küldetés is, hogy Krisztus evangéliumát hirdessék a mai világban.

Kréta egy kijelentés az ortodoxiáról. Havanna egy kijelentés Rómával együtt. Melyik a problémásabb?

3. Vallásközi ima

Kréta (Relations 23. §)

Kréta „keresztények közötti teológiai párbeszédről” beszél, „kerülve a prozelitizmus, az uniatizmus vagy más, felekezetek közötti versengést provokáló cselekedetet.” Nincs felhívás vallásközi közös imára.

Havanna (11. §)

Havanna jóval túlmegy a keresztényeken, Isten minden hívőjét szólítva meg.

Felszólítunk minden keresztényt és Isten minden hívőjét, hogy buzgón imádkozzanak a világ gondviselő Teremtőjéhez.

Az „Isten minden hívője” kifejezés túlmutat a keresztényeken: muszlimokra, zsidókra és mindenkire vonatkozik, aki istenségben való hitet vall.

Míg Kréta a nem ortodoxokkal való párbeszédre szólít, Havanna megnyitja az ajtót a vallásközi ima előtt bárki számára, aki Istenben való hitet vall, beleértve azokat, akik nem ismerik el Krisztus Személyét.

4. Uniatizmus

Kréta (Relations 23. §)

Kréta fenntartás nélkül elítéli az uniatizmust:

…kerülve a prozelitizmus, az uniatizmus vagy más, felekezetek közötti versengést provokáló cselekedetet.

Havanna (25. §)

Havanna mint módszert elítéli az uniatizmust, miközben egyidejűleg megerősíti az általa létrehozott közösségeket:

Ma már világos, hogy az „uniatizmus” korábbi módszere, amelyet úgy értünk, mint egyik közösségnek a másikhoz való csatolása, elszakítva azt egyházától, nem a megfelelő út az egység helyreállítására. Mindazonáltal az ezen történelmi körülmények között keletkezett egyházi közösségeknek joguk van a létezéshez, és ahhoz, hogy megtegyenek mindent, ami szükséges híveik lelki szükségleteinek kielégítéséhez, miközben arra törekednek, hogy békében éljenek szomszédaikkal.

— Ferenc pápa és Kirill pátriárka közös nyilatkozata (Havanna, 2016. február 12.), 25. bekezdés

Kréta fenntartás nélkül elítéli az uniatizmust. Havanna ugyanabban a mondatban legitimálja.

5. Szentségi egyenrangúság

Kréta

Nem tesz kijelentést a szentségi egyenlőség megerősítéséről az ortodoxián kívül.

Havanna

Ferenc pápa aláírás utáni megjegyzései, Kirill jelenlétében.

Testvérekként beszélünk, ugyanaz a Keresztségünk, püspökök vagyunk.

Nem „van egy formátok, amely hasonlít a Keresztségre” vagy „apostoli utódlásra tartotok igényt.” Ugyanaz a keresztség, ugyanazok a püspökök.

Ha Rómának ugyanaz a Keresztsége és püspöksége, miért nem vagyunk közösségben? Ez lerombolja az Egyház és a skizma közötti különbséget.

Kréta semmit nem mond a szentségi egyenlőségről. Havanna nyíltan megerősíti.

6. Vértanúk az ortodoxián túl

Kréta

Nem ismeri el az Ortodox Egyházon kívüli vértanúkat.

Havanna (12. §)

Hisszük, hogy korunk ezen vértanúi, akik különböző Egyházakhoz tartoznak, de akiket közös szenvedésük egyesít, a keresztények egységének záloga.

„Vértanúk… akik különböző Egyházakhoz tartoznak.” Higgyük-e, hogy Rómának vannak vértanúi? A protestantizmusnak vannak vértanúi? A logikai lánc, amelyet ez az elismerés beindít, a vértanúktól a szentekig, a kegyelemig, az érvényes szentségekig, a Fejezet 2 3. szakaszában kerül vizsgálat alá, ahol a laodíceai zsinat 34. kánonja anathémát mond azokra, akik „hamis vértanúkhoz, vagyis az eretnekekéhez” fordulnak.

Kréta hallgat erről a kérdésről. Havanna hirdeti, hogy a heterodox közösségek valódi vértanúkat adnak.

Az aránytalanság a befogadásban

Az „egyházak” kérdésében, a szentségek, a vértanúk, az uniatizmus és a vallásközi ima kérdésében: Havanna minden vitatott ponton tovább megy, mint Kréta.

A válasz mégis fordított volt. Rövid összefoglaló arról, mi történt mindkét szöveg befogadása után:

Kréta után:

• Antióchia (2016. június 27.): előzetesnek és nem kötelezőnek nyilvánította.^[4]
• Orosz Egyház (2016. július 15.): „Nem tekinthető pánortodoxnak.”^[5]
• Bulgária (2016. november 29.): „Sem nagy, sem szent, sem pánortodox.”^[6]
• Szerbia: több püspök megtagadta a „Relations” dokumentum aláírását.^[7]
• Szent Hegy: a Szent Közösség kritikát fogalmazott meg. Több mint hatvan atya írt alá levelet, amelyben „hamis zsinatként” utasították el.^[8][9]

Havanna után:

• Antióchia: nem adott ki szinodális nyilatkozatot.
• Orosz Egyház: nem fogalmazott meg szinodális kritikát (Kirill írta alá).
• Bulgária: nem adott ki szinodális nyilatkozatot.
• Szerbia: nem adott ki szinodális nyilatkozatot.
• Szent Hegy: nem található Szent Közösségi nyilatkozat.

Hol a felháborodás a havannai nyilatkozat miatt, amely legalább azonos szinten van, ha nem rosszabb? Havanna nyíltabb, tovább megy, és olyan állításokat tesz, amelyeket Kréta került. Miért a csend?

Akik elítélték Krétát, nagyrészt azért hallgattak Havannáról, mert Kirill pátriárka írta alá. A joghatósági lojalitás felülírta az ortodox következetességet. Krétát zsinatként vizsgálták; Havanna diplomáciaként álcázva kerülte el a kritikát. Sokan, akik Kréta óvatos nyelvezetét elemezték, figyelmen kívül hagyták Havanna nyílt állításait, mert Kirill vagy Moszkva kritizálása rendkívül veszélyes az egyházban jelenleg, még a hagyományosan gondolkodó és szókimondó pásztorok számára is.

Florinai Ágoston (Kantiótisz) metropolita évtizedekkel korábban figyelmeztetett, hogy nem szabad pánortodox zsinatot tartani „a szükséges előfeltételek teljesülése nélkül.”^[10] Kréta igazolta. De Kantiótisz figyelmeztetése egyformán vonatkozott az olyan kétoldalú nyilatkozatokra, mint Havanna, ahol egyetlen pátriárka teljesen megkerülheti a zsinati vizsgálatot, és Havanna szinte semmilyen vizsgálatot nem kapott.

A képmutatás

Kirill pátriárka saját kijelentései leplezik le ezt a képmutatást: ő segítette a rosszabb nyilatkozat megszületését, miközben megtagadta, hogy Krétát zsinatnak nevezze:

А после совещания десяти Поместных Православных Церквей на Крите в 2016 году эта тема была окончательно похоронена, все достигнутые в прошлом договоренности были обнулены…

A tíz helyi ortodox egyház 2016-os krétai tanácskozása után pedig ez a téma végérvényesen eltemetetett, minden korábban elért megállapodás semmissé vált…

— Kirill pátriárka, beszéd a „Világ-ortodoxia: primátus és zsinatiság” konferencián, 2021. szeptember 16., https://www.patriarchia.ru/article/102433

„Tíz egyház tanácskozása.” Nem zsinat. Moszkva saját Szent Szinódusa nyíltan fogalmazta meg az álláspontot:

Zsinat tartása több autokefál ortodox egyház beleegyezése nélkül sérti ezt az elvet; ezért a Krétán tartott zsinat nem tekinthető pánortodoxnak, az elfogadott dokumentumok pedig nem tekinthetők pánortodox konszenzust kifejezőknek.

— Az Orosz Ortodox Egyház Szent Szinódusa, nyilatkozat a Krétán tartott zsinatról, 2016. július 15., https://mospat.ru/en/news/49334/

Mégis a havannai nyilatkozatot, amely minden vitatott teológiai ponton tovább megy, mint Kréta, öt ember készítette teljes titokban, egyetlen szinódust sem konzultálva, semmilyen elő-zsinati folyamatot nem betartva, és Kirill azóta is védi (lásd Fejezet 2).

A La Stampa-nak adott interjújában a havannai találkozót „nagyon fontos eseménynek” nevezte, annak ellenére, hogy elismerte a fennálló teológiai különbségeket:

Встреча в Гаване стала очень важным событием в нашем многолетнем взаимодействии, несмотря на сохраняющиеся различия в богословских вопросах.

A havannai találkozó nagyon fontos eseménnyé vált sok éves együttműködésünkben, a teológiai kérdésekben fennmaradó különbségek ellenére.

— Kirill pátriárka, interjú a La Stampának, 2017. május 19., https://pravoslavie.ru/103611.html

A nyilatkozat aláírása után kilenc évvel, Kuba elnökével találkozva, Kirill pátriárka még mindig védte a havannai találkozót: „Kuba fontos szerepet játszott az ortodox világ és a katolikus világ, egyházunk és a Katolikus Egyház közötti kapcsolatok fejlesztésében.”^[11]

Kréta esetében, amelyen tizennégy egyházból tíz vett részt és évtizedekig készítették, a zsinat puszta „tanácskozásnak” minősül, tekintély nélkül. Havanna esetében, amelyet öt ember készített abszolút titokban, „nagyon fontosnak” tartják, a Rómával való kapcsolatok előmozdításáért dicsérik, és közel egy évtizede védelmezik.

Kréta érvényességéhez minden egyház konszenzusa kellett volna. Havannához csupán öt ember tudomása.

Kettős mérce

Ha Kréta a kétértelműség és az eljárás miatt vizsgálatot érdemel, Havanna a nem ortodoxiával való nyílt teológiai egyenrangúság miatt sokkal többet. Havanna csendet kapott.

Ez leleplezi, amit sokan nem hajlandók elismerni: különböző mércét alkalmaznak az eretnekségre attól függően, melyik egyházfő követi el. Bartholomaiosz „egységről” beszél, és elítélik; Kirill ugyanazt aláírja, és felmentik, akik pedig erre rámutatnak, azok „oroszellenesek” és russzofóbok. Ez törzsi gondolkodás, nem következetesség, és legjobb esetben taktikai diplomácia, Kirill pátriárka hatalmára és befolyására tekintettel.

Gondoljuk végig, hogyan írja le Bartholomaiosz pátriárka a nagy skizmát:

…Elődeink, akik a szakadást ránk hagyták, a kígyónak, a gonosz szerzőjének szerencsétlen áldozatai voltak, és már Isten, az Igazságos Bíró kezében vannak. Isten irgalmáért esedezünk értük, de kötelességünk Isten előtt kijavítani tévedéseiket.

— Bartholomaiosz pátriárka, Episkepsis, 563. szám (1998. november 30.), 6. o., https://www.imoph.org/Theology_en/E3a2042FakelosA11.pdf

Kirill a havannai nyilatkozatban a skizmát „régi és újabb keletű konfliktusok által okozott sebek, őseinktől örökölt különbségek” kifejezéssel írta le. (Lásd Fejezet 2, 2. szakasz).

Mindketten dogmatikus eretnekségeket kezelnek puszta félreértésekként, amelyeket el kell simítani. Bartholomaioszt széles körben bírálják ezért. Miért kap Kirill felmentést, ha ugyanazt mondja?

A kettős mérce Havannán túl

A minta túlmutat a Havanna–Kréta összehasonlításon. Sok orosz ortodox hívő gyorsan elítélte Elpidophórosz érseket, amiért kijelentette, hogy „egyszerűen nem láthatjátok az ösvények miriádjait, amelyek ugyanahhoz a célhoz vezetnek, mert az előítélet sziklái veszik körül látótereteket”,^[12] és jogosan tették.

De kevesen foglalkoztak Kirill ugyanolyan eretnekségeivel évekkel korábban: hogy a keresztények és a muszlimok „ugyanahhoz az Istenhez fordulnak” (lásd Fejezet 5), hogy Róma „testvéregyház” érvényes szentségekkel, és hogy a katolikusok megtérítése tilos.

Befejezés

A szentek nem kérdezték meg, melyik pátriárka írta alá az eretnek dokumentumot, mielőtt elítélték volna. Az Fejezet 1-ben dokumentált precedens megkülönböztetés nélkül érvényes: a mércét, amelyet a szentek Athenagóraszra és Bartholomaioszra alkalmaztak, ugyanúgy kell alkalmazni Kirillre is. Az „oroszellenesség” vádjai e mérce egységes alkalmazásáért üres pózolás és joghatósági pontgyűjtögetés.

A kánonok és a szentek tanúságtétele következetességet követelnek, függetlenül attól, melyik pátriárka gyakorolja.

1. „Основные принципы отношения Русской Православной Церкви к инославию” (Az Orosz Ortodox Egyház viszonyulásának alapelvei a nem ortodoxokhoz), Függelék: „Kapcsolatok a Római Katolikus Egyházzal”, a Jubileumi Püspöki Zsinaton elfogadva, Moszkva, 2000. augusztus 13–16. Teljes orosz szöveg: https://mospat.ru/ru/news/85385/. Ugyanez a dokumentum azt is kimondja, hogy „az ortodoxia egységétől elszakadt közösségeket sohasem tekintették Isten kegyelmétől teljesen megfosztottnak” (1.15. szakasz),^[13] megteremtve a teológiai alapot az Ortodox Egyházon kívüli szentségi kegyelem elismeréséhez. ↩

2. Orosz eredeti: „Диалог с Римско-Католической Церковью строился и должен строиться в будущем с учетом того основополагающего факта, что она является Церковью, в которой сохраняется апостольское преемство рукоположений.” ↩

3. Ferenc pápa, megjegyzések a közös nyilatkozat aláírása után, Havanna, 2016. február 12. Vatikáni szöveg: https://www.vatican.va/content/francesco/en/speeches/2016/february/documents/papa-francesco_20160212_dichiarazione-comune-kirill.html. Lásd még Russia Beyond, „Patriarch Kirill and Pope Francis hail success of historic talks in Havana”, https://www.rbth.com/politics_and_society/2016/02/13/patriarch-kirill-and-pope-francis-hail-success-of-historic-talks-in-havana_567497 ↩

4. OrthoChristian, „The Council of Crete is a Pre-Synodical Conference (Statement of the Holy Synod of Antioch)”, 2016. június 27. https://orthochristian.com/94963.html ↩

5. Moszkvai Patriarchátus, „Holy Synod of the Russian Orthodox Church expresses its position on the Council held in Crete”, 2016. július 15. https://mospat.ru/en/news/49334/ ↩

6. Orthodox Ethos, „The Final Decision of the Holy Synod of the Bulgarian Orthodox Church on the Council in Crete”, 2016. november 29. https://www.orthodoxethos.com/post/the-final-decision-of-the-holy-synod-of-the-bulgarian-orthodox-church-on-the-council-in-crete ↩

7. OrthoChristian, „Majority of Serbian Bishops Refused to Sign the Controversial Document in Crete”, 2016. július. https://orthochristian.com/95596.html ↩

8. OrthoChristian, „Commission of Sacred Community of Mt. Athos Says Final Documents of Crete Council in Need of Revision”, 2017. január. https://orthochristian.com/100123.html ↩

9. OCL, „Athonite Fathers Call for Rejection of Cretan Council and Cessation of Commemoration of the Patriarch of Constantinople”, 2016. július. https://ocl.org/athonite-fathers-call-rejection-cretan-council-cessation-commemoration-patriarch-constantinople/ ↩

10. Fr. Augoustinos N. Kantiotes, Metropolitan of Florina: Preacher of the Word of God (Athén, 2015), 127. o. Angol fordítás, ISBN 978-618-81910-0-6. ↩

11. Kirill pátriárka, találkozó Kuba elnökével, 2025. május 8. (Куба сыграла важную роль в развитии отношений между православным миром и католическим миром, между нашей Церковью и Католической Церковью). https://patriarchia.ru/article/115594 ↩

12. Elpidophórosz Lambriniadísz érsek, „International Religious Freedom Summit Speech” (Nemzetközi vallásszabadság csúcstalálkozó beszéd), Washington D.C., 2021. július 15. Teljes idézet: „Amikor egyetlen vallást minden más fölé emel, az olyan, mintha úgy döntene, hogy csak egyetlen ösvény vezet a hegy csúcsára. De az igazság az, hogy egyszerűen nem látja az ösvények miriádjait, amelyek ugyanahhoz a célhoz vezetnek, mert az előítélet sziklái veszik körül, amelyek eltakarják a kilátást.” https://www.goarch.org/-/irf-summit ↩

13. Orosz eredeti: „Но в то же время общины, отпавшие от единства с Православием, никогда не рассматривались как полностью лишенные благодати Божией.” ↩